Papjaink

Rolik Róbert, plébános

1976-ban születettem Budapesten. Vallásos családból származom. Szüleim kezdettől fogva a hitre neveltek és velem együtt öt testvéremet is. Szüleim hétköznapi élete tükrözte a vasárnapi Evangéliumot. Az alapiskolát Fóton végeztem, ahol nevelkedtem. A dunakeszi, Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségiztem 1994-ben.

Utána rögtön jelentkeztem a váci kispapok közé. Majd Keszthelyi püspök atya a Győri Hittudományi Főiskolára küldött szemináriumba, és 2000. június 24-én a váci Székesegyházban pappá szentelt. Tizennyolc évesen csak vágyam volt a papsághoz. A felnőtt döntés, később ért be. Istentől jött az impulzus, belém öntötte a szolgálathoz való elkötelezettséget és kedvet is. Mindez Győrben fokozatosan elmélyült bennem.

Két év káplánság után – melyet Dunaharasztin és Salgótarjánban töltöttem – Nagybárkány plébánosa lettem. 2009. júliusáig ott szolgáltam, hat falu tartozott még a körzetembe, de Mátraverebélyre is átjártam elvégezni a lelkipásztori feladatokat. Majd egy időben enyém lett Buják és Tar ellátása is. Akkor a legmesszebb fekvő miséző helyem 45 km-re volt.

2009. augusztus 1.-vel Dr. Beer Miklós püspök úr Vác-Deákvár, illetve a hozzá tartozó falvak (Rád, Penc) plébánosává nevezett ki. Megtiszteltetést, ugyanakkor kihívást is jelent számomra a feladat, természetesen nem nagyobbat, mint hirdetni magát az evangéliumot, miként Krisztus, mert a pap alapvető hivatását ebben látom.

Papi jelmondatom így szól:

„Kevésbé veszem életemet, csakhogy végigfussam pályámat, és teljesítsem a feladatot, amelyet Urunk Jézus bízott rám, vagyis hogy tanúságot tegyek az Isten kegyelmét hirdető evangéliumról.” (ApCsel 20,24)